Kérdések és válaszok

 - Ki tervezte a Parkot, ki építette és mikor?
- A Szoborpark tervezője Eleőd Ákos építész, aki a Fővárosi Közgyűlés által 1991-ben kiírt pályázatot nemcsak a szobrok elhelyezésének koncepciójával nyerte meg, hanem kulturális-idegenforgalmi létesítményeket is tervezett a park előtt kialakítandó térre. A Szoborparkot Budapest Főváros Önkormányzata építette 1992-93-ban.

- Mikor nyílt meg a Szoborpark?
- Az ünnepélyes megnyitó 1993. június 29-én, a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonulásának második évfordulóján volt, majd kisebb befejező építési munkák után 1993. őszén a nagyközönség számára is végleg átadásra került az intézmény.

- Kié a park, ki üzemelteti és milyen támogatásokból?
- A Szoborpark állami tulajdon. Üzemeltetését - bérlőként - egy magánvállalkozás végzi kizárólag saját bevételeiből, vagyis a belépőjegyek árából és a Szoborparkhoz kapcsolódó ajándékbolt nyereségéből.

- Hogyan juthatott eszébe valakinek, hogy egy ilyen múzeum üzemeltetésére vállalkozóként jelentkezzen?
- A park jelenlegi bérlője korábban is kulturális, illetve idegenforgalmi vállalkozásokban vett részt, és jelenleg is foglakozik ilyesmikkel (könyvkiadás, könnyűzenei merchandising, Internet, kiállításszervezés). A Szoborpark működtetése érdekesebb feladatnak ígérkezett, mint egy büfé üzemeltetése egy moziban, és egyben nagy kihívást is jelentett. Itt egy korábban teljesen ismeretlen, ugyanakkor kényes témáról szóló intézményt kellett bevezetni az idegenforgalmi piacra. Nem volt könnyű feladat, de a látogatók száma és elismerő megnyilatkozásaik azt igazolják, hogy ez sikerült.

- Hogyan lehet reklámozni egy ilyen "kényes témát érintő" intézményt?
- Magyarországon ma még nagyon sokan nem dolgozták fel a kommunizmus idején elszenvedett sérelmeiket, s ezért nagyon nehéz a Szoborparkot úgy reklámozni, hogy az ne tűnjön kommunista propagandának. Olyan marketingeszközöket kellett találni, amelyek figyelemfelkeltőek és látogatásra inspirálnak, ugyanakkor tekintettel vannak a park koncepciójára is - "nem gúny; memento". Éppen emiatt, a magyarországi közönségnek inkább a kulturális programajánlókban hirdetjük az intézményt, míg a szórólapokat és más, feltűnőbb reklámokat elsősorban a külföldiek számára elérhető helyeken terítjük.

- Évente hány látogatója van a parknak, és honnan érkeznek ők?
- Egy esztendő alatt csaknem 40 ezer vendéget fogad a park, magyarokat és külföldieket körülbelül fele-fele arányban. Az idegenek jellemzően távolabbról jönnek, vagyis olyan országokból, amelyek földrajzi értelemben is "messzebb voltak" a "keleti széltől". A látogatók számát tekintve egyébként a Szoborpark igen elöl van a budapesti múzeumok rangsorában; általában a 10-15. helyen áll a listán.

- Kik a látogatók?
- Sokan tévednek, amikor azt hiszik, hogy a Szoborparkot elsősorban kommunista érzelműek keresik fel. Bizonyára ilyenek is jönnek, de a többség nem tartozik közéjük. A magyarok inkább azért látogatnak ide, mert kíváncsiak, hogy mi lett ezekkel a szobrokkal, illetve szeretnék megmutatni gyermekeiknek, unokáiknak e letűnt korszak tárgyi emlékeit. A külföldieket a kíváncsiság vezérli; számukra ma már talán ez az egyetlen lehetőség, hogy bepillantást nyerhessenek az egykori "Vasfüggöny mögötti" világba. Egyre több iskolai csoport is érkezik, akik történelem-, vagy művészettörténet-tanóra apropóján keresik fel az intézményt.

- Mi a látogatók véleménye a Szoborparkról?
- A parkban elhelyezett kérdőívek tanúsága szerint az embereknek általában tetszik a park, örülnek annak, hogy nem semmisítették meg a szobrokat. Tudják, hogy ezek az emlékek is az ország történelméhez tartoznak, kár lenne letagadni őket, ugyanakkor jó, hogy már nem a legszebb budapesti tereket csúfítják.

- Hány szobor van itt, miért pont ennyi, és lesz-e még több is?
- A parkban összesen 42 mű látható, ennek fele nagyméretű alkotás, a többi emlékmű, dombormű, mellszobor. Ezek Budapest utcáiról kerültek a parkba, a vidékiek a helyi raktárakban várják, hogy különböző helytörténeti gyűjteményekben, múzeumokban elhelyezést nyerjenek. Budapesten 2-3 emlékmű a helyén maradt, illetve áthelyezésre került a II. Világháborús szovjet katonasírok fölé. A többi itt látható. A park az 1992-es történelmi pillanatot kívánja megőrizni, így több szobor már nem kerülhet ide.

- Miért nincs a gyűjteményben Sztálin-szobor?
- Budapest egyetlen Sztálin-szobra az 1956-os forradalomban megsemmisült, a nép ledöntötte és feldarabolta.

- Vannak-e politikai rendezvények, megemlékezések a Szoborparkban?
- Nincsenek, mert ez a park koncepciójával nem egyeztethető össze. Ez nem egy emlékhely, hanem egy múzeum.

- Lehetséges-e kibérelni a Szoborparkot filmforgatásra, rendezvényekre?
- Igen, ha a folyamatos üzemeltetést nem zavarja. Már eddig is több magyar és külföldi film egy-egy jelenetét is a parkban vették fel (Megint tanú, Redline), népszerű a hely videóklipek forgatásához (Webb Brothers, Beatrice, The From), és többszáz fős vállalati partikat is tartottak már itt.

- Van-e idegenvezetés a parkban?
- Állandó ügyeletet tartó munkatársunk nincs e munkakörben, de előzetes megrendelés esetén, külön térítés ellenében biztosítani tudjuk ezt a szolgáltatást magyar, angol, német és olasz nyelven.

- Ha nincs idegenvezetés, akkor hogyan tájékozódhat a látogató a parkban?
- A Szoborpark ajándékboltjában magyar, angol, német, francia és olasz nyelven 36 oldalas ismertető füzet vásárolható, amelyben megtalálhatóak a legfontosabb információk (szobor neve, alkotója, hol állt, története és egyéb érdekességek, sztorik, valamint sok-sok fénykép amely a szobrokat az eredeti helyszíneken ábrázolja).

- Mennyi időt igényel a Szoborpark megtekintése?
- Általában 20-40 perc, de természetesen volt már olyan vendég, aki másfél perc alatt végigszaladt, és akadt olyan is, aki délelőtt tizenegykor megérkezett, és záráskor távozott.

- Van-e máshol is ilyen intézmény?
- Közép-Európában nem tudunk másik, ehhez hasonló múzeumról, a volt Szovjetunió területén - tehát Oroszországban és a többi utódállamban - azonban előfordulnak kisebb-nagyobb gyűjtemények. Ezek közül talán a legismertebb a litvániai szovjet szoborpark, és az ugyancsak litván Stalin's World nevű "hátborzongatóan szórakoztató" kommunista témapark.

- Milyen emléktárgyak vásárolhatók a Szoborparkban?
- A park ajándékboltjában speciális árucikkek vannak, vagyis itt minden a bemutatott szobrokhoz, a megidézett korszakhoz kapcsolódik. A képeslapokon kívül kaphatóak könyvek, mozgalmi zene CD-n és kazettán, CD-ROM a Szoborparkról. Vannak Lenin és Sztálin szobormásolatok, Trabant autómodellek, eredeti szovjet kitüntetések, képeslapok, órák, bélyegek, valamint vicces pólók, és a kommunizmus utolsó lehelete konzervdobozban Az üzletben a készpénzen kívül EC/MC és VISA bankkártyákkal lehet fizetni.

- Milyen nevezetességek vannak még a környéken?
- Dél-Budán több, érdekes látnivaló is van, ezek egyetlen hátránya, hogy többnyire távol esnek egymástól. (Nyitvatartási időket sajnos nem mindig áll módunkban közzétenni, s a feltüntetettek is csak tájékoztató jellegűek, ezért kérjük, elindulás előtt mindenképp érdeklődjenek az adott intézménytől!)